Magyarország egyre hangsúlyosabb szerepe a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) működésében nem csupán diplomáciai jelentőségű, de energiabiztonsági és klímaadaptációs szempontból is komoly lehetőségeket rejt. Bár megfigyelői státuszban, hazánk mégis kiemelt megbecsültség mellett vesz részt a szervezet működésében, elég csupán a tavaly májusban, Budapesten megrendezett TÁSZ Informális Csúcstalálkozóra gondolnunk. Földrajzi elhelyezkedésünknél fogva részben mi biztosítjuk türk szövetségeseink számára az Európa szívébe vezető gazdasági, tudományos és diplomáciai folyosót – a kölcsönös szimpátián és általános jó kapcsolatokon túl ennek is köszönhető kiemelt szerepünk. Az organizáció teljes jogú tagjai között Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán szerepelnek, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán, illetve a Törökország által elismert Észak-Ciprus tartoznak még a szervezet soraiba. Mindez olyan lehetőségeket teremt napjaink geopolitikai, energiabiztonsági és klímaadaptációs kihívásainak közepette, amelyeket érdemes megragadni.

A múlt hónapban, Isztambulban megrendezett Türk Államok Szervezetének energiaügyi miniszteri ülése ismét rávilágított, hogy mind magyar, mind európai szempontból stratégiai szintű kérdés régiónk energiaellátásának diverzifikációja. Ehhez szolgáltat kiváló alapot a megújuló és fosszilis energiaforrásokkal egyaránt számottevő mértékben rendelkező türk világ, mely már korábban is jelezte, készen áll az Európa felé vezető energiaszállítási útvonalak jelentős fejlesztésére. Külön kiemelendő ezzel kapcsolatban, hogy Magyarországot és a TÁSZ régiót jelenleg is dinamikusan fejlődő üzleti és logisztikai kapcsolatok kötik egymáshoz. Jól bizonyítja ezt többek között az is, hogy hazánk Törökországgal és Üzbegisztánnal egyaránt kiemelt stratégiai partnerség keretein belül dolgozik a kétoldalú kapcsolatok további megerősítésén.

A TÁSZ-szal való együttműködés azonban korántsem merül ki csupán energetikai és gazdasági vonatkozású kooperációban: Magyarország az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó témák mentén is egyre hangsúlyosabban veszi ki részét a közös munkából. Teszi mindezt egy olyan klímapolitikai felfogás mellett, amely a gyakorlati megoldásokat helyezi előtérbe az ideológia helyett. A bevezetőben már említett hídszerep itt is megmutatkozik, hiszen azon túl, hogy a TÁSZ európai központjának Budapest ad otthont, a fővárosban található az Aszálymegelőző Intézet is. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség intézményi keretei között, valamint a TÁSZ égisze alatt működő intézet a fenntartható agrárium, modern vízipari technológiák, valamint az egyetemi-tudományos eszmecsere iránt elkötelezett szervezetként új klímapolitikai távlatokat nyitott Magyarország előtt. Az Aszálymegelőző Intézetet mindenekelőtt egy kölcsönösségre alapuló, pragmatikus megközelítés jellemez. Míg a Kárpát-medence mezőgazdasági és klimatikus sajátosságaira épülő megoldások a Türk régió szakembereinek nyújtanak már rövidtávon is hasznosítható tudást, addig a közép-ázsiai kompetenciák a magyar kontextusba kerülnek átültetésre, kölcsönösen támogatva a TÁSZ ezirányú erőfeszítéseit. Erre valóban szükség is van, Európát ugyanis egyre erősödő, negatív aszálytrend jellemzi – Magyarország pedig még a kontinens viszonylatában is kiemelten veszélyeztetett ezen a téren.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) beszámolója szerint az 1993–2023 közötti időszakban 11 olyan év is volt, mely során hazánk területének több mint 50 százalékát sújtotta aszály. Ez a környezeti jelenség a mezőgazdasági szektor egyik meghatározó problémaforrásaként van számontartva, mely a fagykárhoz mérhető negatív következményekkel fenyeget. Leginkább a déli és keleti országrészek vannak kitéve az aszályok jelentette veszélynek, mely régiók a szintén növekvő hőhullámos napok tekintetében is élen járnak az országban. Tovább rontja a kilátásokat az egyre szélsőségesebb eloszlású és csökkenő mennyiségű csapadék is, mindezek együttesen pedig valóban komoly kihívás elé állítják a magyar agráriumot. Egy ilyen komplex problémahalmaz sikeres kezeléséhez nélkülözhetetlen egy holisztikus, nemzetközi kitekintést is magában foglaló stratégia. Ehhez ad kézzelfogható keretrendszert a Türk Zöld Vízió: Egység egy Fenntartható Jövőért elnevezésű dokumentum, mely üres szavak helyett egységes szakpolitikai iránymutatással szolgál a szervezet tagjainak és megfigyelőinek egyaránt. A dokumentum főbb fókuszai között nevezi meg az aszály és elsivatagosodás rejtette kockázatokat; az erdők védelmét és az újraerdősítést; a tudatosabb szennyvízkezelést; valamint a hatékonyabb öntözési és ivóvízvédelmi megoldások támogatását. Kitér még a hulladékmentes gazdálkodás, a fenntartható mezőgazdasági megoldások és a „zöld” várostervezés fontosságára is. Mindez pedig akkor nyer valódi súlyt, ha belegondolunk, milyen méretű kapacitás áll rendelkezésre a Türk Zöld Vízióban foglaltak megvalósításához. A tagokat és a megfigyelő államokat is beleértve a jelenleg 4.2 millió négyzetkilométeren elterülő TÁSZ országok alkotta közösség 160 millió lakossal és 1.5 billió dolláros GDP-vel büszkélkedhet.

Nem véletlen tehát, hogy a hazai fenntarthatósági törekvések és a magyar-türk kapcsolatok egymást erősítve, egyaránt dinamikusan fejlődő pályára álltak az elmúlt években. Ezt támasztják alá az utóbbi időszak diplomáciai fejleményei is, a magyar fél ugyanis rendre kiemelt szerepben kerül bevonásra a TÁSZ releváns eseményei során – gyakran házigazdaként biztosítva megfelelő platformot ezek lebonyolításához. A klímaadaptáció és fenntarthatóság témakörei növekvő mértékben jelennek meg továbbá a Magyarország és Törökország közötti kétoldalú egyeztetések során is, mely szintén új és pozitív fejlemény úgy geopolitikai, mint diplomáciai és környezetvédelmi szempontból.

Borítókép: Kirgizisztán elnöke, Szadir Dzsaparov kitüntette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Türk Világ Legfelsőbb Rendjével - Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko