Az elmúlt hetekben már tapasztalhattuk, hogy az üzletek polcait elárasztották a halálfejes édességek, boszorkányjelmezek és a témához illeszkedő lakberendezési csecse-becsék. Ez nem véletlen, ugyanis az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált október utolsó napján „halloween-ezni”. Az egy napig tartó töklámpás dekorációknál és a szörnyjelmezeknél azonban már csak egy valami látványosabb: a Halloween környezetre gyakorolt káros hatásai.

A Halloween eredetileg egy ősi kelta pogány fesztivál volt, ami akkor még Samhain néven futott. A spirituális esemény során ünnepelték a betakarítást és köszöntötték az év „sötét időszakát”, ugyanis úgy hitték, hogy ezen az éjszakán a fizikai világ és a szellemvilág közötti falak leomlanak, ezzel interakciót teremtve a földön élő emberek és a túlvilág között. Innen ered a szokás, amely szerint Halloween alkalmával különféle jelmezeket kell felölteni és fáklyát gyújtani, ezzel elijesztve a szellemeket. Az azóta eltelt kétezer év után – ugyan eredeti célját és hiedelemvilágát levetkőzve – a mára szekularizálódott Halloween még mindig nagy népszerűségnek örvend, ami nagymértékben köszönhető annak, ahogyan kommercializálódott.

Ma már nehéz lenne elképzelni, hogy a különböző cégek ne használnák ki a Halloween-t, mint egy újabb „vissza nem térő” alkalmat arra, hogy reklámokkal árasszanak el bennünket és a különböző ígéretesnek tűnő akciókkal azonnali vásárlásra buzdítsanak – lásd illusztrációként az alábbi példákat:

 

Néhány példa arra hogyan próbálnak a cégek a Halloween kapcsán vásárlásra ösztönözni

 

De a rémisztő valóság az, hogy a karácsony után rögtön a Halloween lett az az esemény, amely a legnagyobb kárt teszi a környezetben. Nézzük is meg részletesebben, hogy miért!

Az Investopedia alapján kiderül, hogy tavaly csak az Egyesült Államokban körülbelül 10,14 milliárd dollárt költöttek az emberek a Halloween-re, és ez a szám várhatóan idén is hasonlóan magas lesz. Ez lebontva azt jelenti, hogy egy ember körülbelül száz dollárt (nagyjából 41 ezer forint) költött el jelmezre, dekorációra és édességekre. Az Agricultural Marketing Resource Center adatai szerint 2020-ban Amerikában közel 66.200 hektárnyi dísztököt takarítottak be – nem csoda tehát az sem, hogy a rothadó tökbéltől hemzsegtek utána a szemétlerakók. A Halloween a jéghegy csúcsa és egyben illusztris példája annak a mérhetetlen és egyben elszomorító élelmiszer-pazarlásnak, amely ott történik: a hulladéklerakókba kerülő szemétnek ugyanis legalább harminc százaléka tartalmaz embernek szánt élelmiszert. 

De mi a helyzet a világ másik felén?

Sokunknak ismerős lehet az a számos őszi műanyag kacat, amelyet abból a hirtelen felindulásból vásároltunk meg, hogy „az ebédlőasztalon majd olyan jól mutat.” Aztán ezek végül is vagy a padláson végezték egy kacatos dobozban vagy egyenes a kukában kötöttek ki. A helyzet az ugyanis, hogy a világ ezen része sem ártatlan a Halloween alatti masszív hulladéktermelésben.

A Hubbub nevű jótékonysági környezetvédő szervezet még 2019-ben készített egy részletes felmérést a Halloween során keletkező hulladékokról Nagy-Britanniában. A kutatásuk során megdöbbentő eredményekre jutottak: közel kétezer tonna műanyaghulladék keletkezik évente Halloween során. A legnagyobb karbonlábnyomot a műanyagból készült, tömeggyártott jelmezek és parókák teszik ki, de rengeteg szemét keletkezik a „Csokit vagy csalunk” során szétosztott édességek csomagolásai miatt is és a fel nem használt tökbélből is. A felmérés során tizenkilenc üzletláncot kérdeztek – köztük a Tesco-t, az Aldit, a Next-et stb. – a tapasztalataikról, és fény derült arra is, hogy az álaluk értékesített jelmezek több, mint nyolcvan százaléka szennyező olaj alapú anyagból készült (mint például a poliészter).

Pusztán az Egyesült Királyságban évente legalább harminc millió ember öltözik be Halloween alkalmával és a legtöbbük új kosztümöt is vásáról ez alkalomból. Ennek eredményeképp hétmillió – máshova nehezen felvehető – szerelés kerül a szemétbe évente és ezeknek egyetlen egy százaléka kerül újrahasznosításra. 

A legnagyobb „töketlenség” – maradva a téma szójátékainál – még mindig az egyébként felhasználható élelem, amely szintén a kukában landol. Az említett kutatás arra is rávilágított, hogy évente tizennyolc millió tonna tökbél végzi a szemétben, ugyanis a dekorációra szánt lámpás belsejét kevesen eszik meg. Ennek a mérsékelésére jelent meg a Toast Ale a tökből készült sörrel.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit tegyenek azok, akik mégis a Halloween mellett döntenek? Nekik ez esetben az alábbi három alapelvet szeretném a figyelmükbe ajánlani:

  1. Tervezés: ha már tudjuk, hogy mit és miért szeretnénk, akkor érdemes körbejárni a padláson vagy a tárolóban és megnézni mi az, ami már rendelkezésünkre áll, és mi az, amibe be kellene fektetnünk.
  2. Tudatosság: ha tudjuk, hogy milyen célból vásárolunk, akkor kisebb eséllyel esünk az impulzusvásárlás áldozatául.
  3. Újrahasznosítás: megéri időt szánni a tavalyi jelmez felturbózására vagy egy új megalkotására a vadonatúj beszerzése helyett, ahogyan a családot is meg lehet örvendeztetni egy finom sütőtökkrémlevessel az élelmiszerpazarlás helyett.