Egy német kutatóintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió lényegében csak kiszervezi a határokon túlra a szennyezést és a kibocsátást.
Bár 2019-ben az Európai Unió bejelentette, hogy 2050-re Európa lesz az első, karbonsemleges kontinens, a zöld megállapodás egyáltalán nem biztos, hogy a bolygó egészére nézve is pozitív hatással bír – állítják egy, a napokban a Nature-ben megjelent tanulmányban a német Karlsruhe technológiai intézet (KIT) kutatói, amelyről a Science Daily számolt be. Az EU ugyan vállalást tett arra, hogy csökkenti a kibocsátást és az erdőirtást, ezzel párhuzamosan pedig támogatja a sokkal inkább környezetbarát mezőgazdaságot, szállítást, és az újrahasznosítás fokozását. A tudósok szerint azonban az a tény, hogy az EU nagy arányban importál mezőgazdasági termékeket, csak azt eredményezi, hogy összességében csupán kiszervezik a szennyezést és a kibocsátást okozó tevékenységeket.
Bár a kutatók üdvözlik, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek negyedét organikus termesztésbe vonják, továbbá jelentősen csökkentsék a gyomirtók és a műtrágya használatát, arra is felhívták a figyelmet, hogy a külkereskedelem terén is ugyanolyan zöld célkitűzésekre lenne szükség. Ugyanis a legtöbb országban, ahonnan az EU importál, kevésbé szigorú előírások vonatkoznak a környezet védelmére és országonként máshogy definiálják a fenntarthatóságot is. Emiatt vagy globálisan kellene megfogalmazni célkitűzéseket, vagy az importált élelmiszerekre és alapanyagokra ugyanolyan szigorú előírásokat kellene kiterjeszteni, mint amelyek az EU-n belül termelt árukra vonatkoznak.
Éppen az import terményekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt, Jakab István, a Magosz elnöke már korábban kifejezte aggodalmát az uniós agrárpolitikával kapcsolatban.
