Olvasási idő: 8 perc

A mezőgazdasági termelés nagyban ki van téve a folyamatosan változó időjárási viszontagságoknak, éghajlatváltozás hatására bekövetkező átlagos hőmérsékletemelkedésnek. Az átlaghőmérséklet emelkedés, valamint annak hatása ugyanakkor a Föld különböző részein eltérő mértékben jelentkezik. Ebben a tanulmányban a klímaváltozás hazai mezőgazdaságot érintő hatásai vizsgálom meg részletesebben.

A klímaváltozás hazánkra gyakorolt általános hatásainak megvizsgálása mellett fontos értékelni, hogyan érintheti a változás a hazai mezőgazdaságot, azon belül a jövőbeli termésátlagok alakulását. A mezőgazdasági termelés a környezeti és időjárási feltételektől is függ, ezért különösen kitett a klímaváltozás jövőbeli hatásainak, de ezzel párhuzamosan – az energiaszektor és ipari termelés után – a leginkább felelős is érte. (EEA 2015). A magyar mezőgazdaságra számos szempontból (hőmérséklet, csapadékeloszlás, levegőszennyezés, termésátlagok) is jelentős hatása lehet az éghajlatváltozásnak.

Több kutatás is igazolta (Hadnagy et al. 2013, Bogdán 2014) hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. A hegyekkel körbevett Kárpát-medence éghajlata ugyanis az extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A Kárpát-medence a szárazföld belsejében helyezkedik el, míg a tengerhez közelebb eső területek lassabban melegszenek fel a vizek (tenger, óceán) hűtő hatása miatt (G7 2017). A klímaváltozás hatásait a hazai mezőgazdaságra agrárklíma projektek keretein belül kezdték el vizsgálni.

Agrárklíma projektek

A klímaváltozás magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatával több projekt (VAHAVA, Agrárklíma, Klímahatás, NATéR/AGRATéR) foglalkozott, az első országos projektet több mint 15 éve indították. Ezeknek a nemzeti programoknak fő céljuk a klímaváltozás hatásainak elemzése, a globális klímaváltozás és annak meteorológiai, társadalmi és mezőgazdasági vonatkozásokban bekövetkező várható hatásainak értkelése volt, amelyek alapján javaslatokat és feladatokat fogalmaztak meg a közös nemzeti alkalmazkodási stratégia kialakítására (NATéR 2018).

A 2003 és 2006 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által támogatott magyar VAHAVA („Változások - Hatások-Válaszok”) projekt áttörést eredményezett a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokban Magyarországon.  A VAHAVA projekt két legfontosabb eredménye a közvélemény és a döntéshozók figyelmének felkeltése és a helyzet komolyságának érzékeltetése, valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia koncepciójának alapozása volt.

Az Agrárklíma projekt egy komplex tanulmány, amelynek célja a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt ​​hatásának előrejelzése a 2014–2018 időszakban. A projekt fő célja egy döntéstámogató szakértői rendszer kiépítése volt. A projekt felhívja a figyelmet a fenntartható agroökológiai gazdálkodás megvalósítására a megfogalmazott alkalmazkodási folyamatok és intézkedések mentén.

A KLÍMAHATÁS (a klímaváltozás hatásainak komplex értékelése) projekt a klímaváltozás természetes és mezőgazdasági ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatásait elemezte, például a talaj sebezhetőségének feltérképezését, a kockázatkezelés elemzését. Az éghajlatváltozás hatásainak komplex vizsgálata, KLÍMAHATÁS projekt a Nyugat-magyarországi Egyetemen valósult meg.

Az AGRATéR/NATéR projekt célja a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kiterjesztése az agrárszektorra, amely keretében statikus és dinamikus modellekre épülő módszerek segítségével olyan országos lefedésű és nagy felbontású (10×10 km) agrárvonatkozású (növénytermesztési, erdő- és gyepgazdálkodási) adatrétegek előállítását tűzték ki célként a NATéR adatbázisa számára, melyek segítségével minden eddiginél nagyobb hatékonyságú alkalmazkodási stratégiák dolgozhatók ki a klímaváltozás várható negatív hatásainak csökkentése érdekében. A projekt keretében vizsgálták a hazai legfontosabb szántóföldi növények és természetközeli gyepek, illetve erdős területek sérülékenységét a klímaváltozásra, és ajánlásokat fogalmaztak meg az AGRATéR háttéradatbázisának és módszertanának továbbfejlesztésére.

Az AGRATéR projekt keretében elkészült kutatások eredményei felhíják a figyelmet, hogy az alacsonyabb nyári csapadékmennyiség igen súlyos aszályokat okoz majd elsősorban ez évszázad utolsó negyedében (NATéR 2018). Mivel hazánk mezőgazdaságában főként a szántóföldi gabonatermesztés dominál, a klímaváltozás mezőgazdasági hatásai közül a főbb termesztett növényeink jövőbeli terméshozamainak, termésátlagainak az alakulását érdemes megvizsgálni.

Jövőben várható termésátlagok alakulása

A jövőben várható termésátlagok alakulásának az előrejelzése nagy jelentőségű a hazai mezőgazdaság, különösen a szántóföldi növények jövőjének szempontjából. Az MTA szerint a hosszútávú negatív kilátások ellenére a legszélsőségesebb modellek is azt jelzik előre, hogy 2050-ig nem várható jelentős negatív változás a magyar mezőgazdaságban (G7 2017).

Gaál et al. (2014) Agrárgazdasági Kutató Intézetben arra a következtetésre jutott, hogy rövidtávon a legtöbb magyarországi terményre pozitív hatása lehet a klímaváltozásnak, bár ebben annak is van szerepe, hogy a kutatók a vizsgálatoknál nem a felmelegedés előtti (1961–1990-es időszak), hanem 2002-2011 közötti időszak időjárásból indultak ki. A század második felében (2050-től) azonban ez a tendencia megfordulni látszik - különösen azokban a megyékben ahol alacsony az öntözött területek aránya - akár 30 %-al is csökkenhetnek a termésátlagok a 2000-es évekhez képest. 

Fodor et al. (2012) az MTA kutatói is arra jutottak, hogy a termésátlagok akár 30 %-al csökkenhetnek a század végére. Mind a hozamok, mind az éves nitrát kimosódási arány ingadozása nagy valószínűséggel növekedni fog majd a XXI. század végéhez közeledve. A szimulációs eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az őszi növények szerepe jelentősebbé válik Magyarországon

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) szerint gyökeresen ellentétesen fognak reagálni az éghajlatváltozására az őszi és a tavaszi vetésű növények. Míg a nyári aszályok miatt a tavaszi vetésű nővényeknél jelentős termésátlag-romlás várható, addig a várhatóan csapadékosabb tél-tavasz miatt az őszi vetésű terményeknek akár nőhet is a hozama. Jelenleg az ország háromnegyedén alapozzák tavaszi vetésű növényekre a mezőgazdaságot.

A fenti kutatások alapján megállapítható, hogy rövid távon – a következő 10-20 éveben - a főbb szántoföldi növényeink termésátlagát még nem feltétlenül veszélyezteti jelentős mértékben a klímaváltozás, ugyanakkor 2050-től jelentős, akár 30%-os terméscsökkenésre is lehet számítani, ami az adaptációs technikák (öntözés, víztározók kiépítése, talajvédelem, szárzaságtűró fajták, fejlett agrotechnológiák stb.) mielőbbi bevezetését és kiépítését sürgeti. A főbb hazai szántóföldi növények termésátlagváltozásaival részletesebben a következő cikkünkben foglalkozunk.