Olvasási idő: 8 perc

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) az 1962-es megszületése úta számos reformon és változtatáson esett át. A KAP kezdetben leginkább ártámogatási politika volt, míg napjainkra már a mezőgazdaság hagyományos termelői funkciója mellett megjelenő vidékfejlesztési politikának köszönhetően az ágazat multifunkcionálissá vált, a környezet- és éghajlatvédelemmel kapcsolatos források és intézkedések aránya is nőtt.

1958-ben Római Szerződés életbe lépésével hat európai ország létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), amiben már külön foglalkoznak a mezőgazdasággal. Az Európai Gazdasági Közösség  kialakulásakor a Közös Agrárpolitika (KAP) az együttműködés egyik kulcsterülete volt, mivel a mezőgazdasági ágazatban az időjárási és földrajzi adottságoktól függően az árak/jövedelmek erősen ingadoztak és az intervenciók (felvásárlás) alkalmazása elkerülhetetlenné vált. A KAP ugyanakkor egy olyan agrárpolitikát alakított ki, amely a világpiaci áraknál magasabb belső uniós piaci árakon alapult, ami túltermeléshez is vezetett így a 80-as 90-es években felmerült a reform szükségessége.

​​​​A több mint 50 éve működő Közös Agrárpolitikának (KAP) eddig 5 nagyobb reformja volt (1992-es, AGENDA 2000, 2003-as, 2009-es és a 2013. évi). Ezek során lényegében a támogatási rendszer alapelvei és formáit változtak meg és a mezőgazdaság hagyományos termelői funkciója mellett megjelenő vidékfejlesztési politikának köszönhetően az ágazat multifunkcionálissá vált.

A KAP az AGENDA 2000 reformot követően már két pillérből tevődik össze:

  • I. pillér mezőgazdasági közvetlen kifizetések és piaci intézkedések 
  • II. pillér vidékfejlesztési intézkedéseket.

A KAP költségvetésének a szugorodása is megfigyelhető az idők folyamán, míg nyolcvanas évek elején a KAP még az EU költségvetésének 66 %-át adta, 2014–2020 között ez már csak 37,8%-os arányt képviselt.

Forrás: Közös Agrárpolitika. Országgyűlés Hivatala Infojegyzet

Az EU Közös Agrárpolitikájának a legutóbbi reformja 2013-ra nyúlik vissza. A 2013-as reform legnagyobb újdonsága a közvetlen támogatások terén az ún. zöld komponens bevezetése (greening) volt, amely az alaptámogatáson felül igényelhető. A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket 2014-től egy 7 összetevőből álló kifizetési rendszer váltotta fel:

Tagállam számára kötelező elemek

  1. alapkifizetés vagy területalapú (hektáronkénti) közvetlen támogatás (Basic Payment Scheme - BPS/Single Area Payment Scheme -SAPS);
  2. zöldítés kifizetés (greening) a környezetkímélő közjavak javára (ökológiai összetevő) azaz 2015-től a közvetlen támogatások 30%-ának folyósítása az ún. zöld kritériumok betartásához kötött.
  3. a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő kifizetés;
  4. átcsoportosítással nyújtható támogatás, amellyel megerősíthető a gazdaságok első hektárjaira vonatkozó támogatás;

Tagállam által választható önkéntes elemek:

  1. kiegészítő jövedelemtámogatás a hátrányos természeti adottságú területeken;
  2. termeléstől függő támogatások;

Tagállam számára önkéntes, gazdák számára választható elem:

  1. egyszerűsített rendszer a mezőgazdasági kistermelők számára (zöldítés követelményei alól mentesül).

A KAP kifizetések új rendszerét 2014-2020-es pénzügyi időszakban a következő ábra mutatja be részletesebben.

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság

A jelenlegi KAP-szabályok 2020. december 31-én járnak le. Mindezt átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik és jóváhagyja a folyamatban lévő új 2020-as KAP-reformot.

KAP 2020-as reformjának javasolt főbb pontjai

2018. június 1-jén az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat nyújtott be a Közös Agrárpolitikáról a 2021–27 közötti időszakra. A javaslatok célja annak biztosítása, hogy a KAP továbbra is

Ezen átfogó célok elérése érdekében 2021–2027 közötti időszakra az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a Közös Agrárpolitikát (KAP) 9 kulcsfontosságú cél köré építsék fel. A társadalmi, környezeti és gazdasági célokra összpontosítva ezek a célok lesznek azok, amelyek alapján az EU-országok megtervezik nemzeti KAP stratégiai terveiket. A 9 célról részletesebb információ itt található.

A konkrét 9 célok a következők:

  1. az életképes gazdálkodói jövedelmek és az ellenállóképesség támogatása;
  2. a versenyképesség növelése és a piacorientáltság növelése;
  3. a gazdák helyzetének javítása az élelmiszerláncban;
  4. hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez és az ahhoz történő alkalmazkodáshoz;
  5. a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások hatékony kezelésének előmozdítása;
  6. a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek és tájkép megóvása;
  7. az ágazat új gazdák számára történő vonzóvá tétele a vidéki területeken;
  8. a foglalkoztatottság, a növekedés, a társadalmi integráció és a helyi fejlesztések elősegítése a vidéki területeken;
  9. az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi elvárások kezelésének javítása.

2021-2027: KAP 9 új céljai között megjelenik klímaváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem, valamint a tájkép és biodiverzitás megőrzése

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

KAP szakpolitikai irányváltás - jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez

A kormányoknak az új 2020 utáni KAP keretein belül  egy agrárpolitikai stratégiai tervet kellene készíteniük amit az Európai Bizottsággal is jóvá kellene hagyatniuk amiben felvázolják, miként szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós 9 új KAP célkitűzéseket. A stratégiai terveknek összhangban kell állnia a 2015-ös Párizsi Megállapodással. Emellett a következő megállapodások születtek:

  • megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni.
  • A tagállamok uniós támogatásaik legalább 30%-ából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.
  • Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35%-át is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná.
  • Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak. A képviselők a közvetlen kifizetések éves összegének 60 ezer euró feletti részét fokozatosan csökkentenék, a kifizetések felső határát pedig 100 ezer euróban szabnák meg.
  • EP képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében nincs változás.
  • Szigorítani kívánják a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.

KAP első tervezetének intézkedései röviden

Forrás: Agronapló