Olvasási idő: 7 perc

A 2015-ös Párizsi Egyezmény értelmében az aláíró országok túlnyomó többsége által közétett szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalások nagy része nem elegendő a globális felmelegedés 1,5 °C-os szinten tartásához . Mivel Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India adja a világ CO2-kibocsátásának mintegy 60 %-át, így részükről minden fellépés kulcsfontosságú lehet a párizsi klímacélok eléréséhez. A 2020 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó ígéretek elemzése, azt mutatja, hogy a klímacélok csaknem 75%-a részben vagy teljesen nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ig hozzájárulhasson az üvegházhatást okozó gázok (ÜGH) kibocsátásának 50%-kal történő csökkentéséhez, és ezek nélkül a vállalások nélkül valószínűleg a globális klímacél sem lesz tartható. Az országok által tett ÜHG csökkentési ígéretek csupán 20 százalékát mondható megfelelőnek.

A 2015-ös Párizsi Egyezmény értelmében a résztvevő országok túlnyomó többsége által közétett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalások nagy része közel sem elegendő a globális felmelegedés kordában tartásához az Egyetemes Ökológiai Alap (FEU) szerint.

A szervezet tanulmánya az országok által tett nemzeti vállalások csaknem háromnegyedét "elégtelennek" minősítette, olyan legnagyobb szennyezőket is beleértve, mint Kína, az Egyesült Államok és India. A 2020 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó jelenlegi ígéretek elemzése azt mutatja, hogy az klímacélok csaknem 75%-a részben vagy egyáltalán nem elegendő ahhoz, hogy 2030-ig hozzájárulhasson az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 50%-kal történő csökkentéséhez, és ezek nélkül a vállalások nélkül valószínűleg a globális cél sem tartható. Az országok által tett ÜHG csökkentési ígéretek csupán 20 százalékát ítélték megfelelőnek –  közülük a legtöbb ország az Európai Unióban található.

Várhatóan csak az EU-28 (2020-tól az EU 27 tagállamai és az Egyesült Királyság) és néhány további ország - köztük Svájc, Norvégia és Ukrajna - teljesítheti majd az ÜHG csökkentéssel kapcsolatos ígéreteit.

A 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény céljának elérése érdekében - miszerint a globális felmelegedést 1,5 °C alatt kellene tartani az iparosodás előtti szinthez képes - 2030-ig 50%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását. Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India adja a világ CO2-kibocsátásának mintegy 60 %-át, így részükről minden fellépés kulcsfontosságú a párizsi célok eléréséhez. Bár Kína papíron ambiciózus ígéretet tett, de a jelentés szerint ez a gyakorlatban nem biztos, hogy elegendő. Habár Kína és India kibocsátási csökkentési céljai nagyon jók, gazdasági növekedésük olyan gyors, hogy kibocsátásuk 2030-ig valószínűleg továbbra is növekedni fog. Az Egyesült Államok 2020. novemberi kilépése a Párizsi Egyezményből még bizonytalanabbá tette a klímacélkitűzések teljesülését.

Az EU tagállamai elkötelezték magukat az ÜHG-kibocsátás 2030-ig történő legalább 40%-os majd később az 50%-os (szerk) csökkentésére az 1990-es szinthez képest. Az FEU jelentése szerint az uniós tagállamok jó úton haladnak, hogy 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásait akár 58%-kal is csökkenthessék.

Várhatóan teljesülhet India ígérete, miszerint GDP arányosan összes ÜHG kibocsátásának intenzitását 2030-ig 30-35%-kal csökkenti a 2005-ös szinthez képest. Eközben a jelentés megjegyzi, hogy Oroszország még a mai napig nem is nyújtotta be a kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervét.

Összességében legalább 130 ország, köztük a világ 5 legnagyobb kibocsátója közül 4, messze elmaradnak attól, hogy hozzájáruljanak a 2030-ig szükséges 50%-os globális kibocsátás-csökkentéshez (hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest).

A párizsi klímacél vállalások elemzése (Egyetemes Ökológiai Alap - FEU)

https://static.euronews.com/articles/stories/04/33/67/58/808x603_cmsv2_88bee362-9ab8-5d3b-852f-db4efb93f07b-4336758.jpg

Forrás: Euronews

Az éghajlati intézetek konzorciumának által létrehozott Climate Action Tracker a vállalásokról még sivárabb képest mutat. A Climate Action Tracker szerint a legtöbb ország „elégtelen” lépéseket tesz az ÜHG csökkentése érdekében. A elemzésük szerint a legtöbb ország az EU legtöbb tagállamát és a nagy kibocsátók - az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát is beleértve - intézkedései "nem elégségesek", így a század közepére valószínűleg 2 °C fölé, vagy akár 3°C-ig esetleg 4°C-ig is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet.

Bár néhány ország - Bhután, India, Costa Rica, Etiópia, Kenya és a Fülöp-szigetek - vállalása a párizsi megállapodással „2°C-os kompatibilis” besorolást kapott, mindösszesen két országnak - Marokkónak és Gambiának van a párizsi megállapodással kompatibilis 1,5 °C-os ígérete.

A 2030-ig történő párizsi klímacél vállalások elemzése (2020. szeptemberi állapot)

Forrás: Climate Action Tracker

Nemzeti szintű hozzájárulások (NDC)

A 2015-ös Párizsi Megállapodásban a kormányok vállalták, hogy 2020-ig közzéteszik az országaik nemzeti szintű hozzájárulásának (Nationally Determined Contributions - NDC) 2030-ig szóló frissítését, amelyek az egyezmény részét képezik. Ahhoz, hogy egy frissített NDC-t előrehaladásnak lehessen tekinteni alacsonyabb kibocsátási szintet kell eredményeznie, mint az előzőleg közzétett NDC. A Párizsi Megállapodás értelmében a kormányok egyetértettek abban, hogy az egymást követő NDC-knek tükrözniük kell az országok lehető legmagasabb elhatározását, és a meglévő NDC-n túlmutató előrehaladást kell jelezniük, hogy hozzájárulhassanak a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os felmelegedési határvonal teljesítéséhez.

Az országok újonnan benyújtott nemzeti vállalásai (NDC)

Utolsó frissítés: 2020. október 27.

Legújabb 2050-ig szóló vállalások és bejelentések

Kína ígéretével, miszerint a kibocsátás 2060 előtt nettó-nulla lesz, valamint az EU, Japán és Dél-Korea azon kötelezettségvállalásával, hogy 2050-re elérje a nettó-nullát, olyan küszöbértékhez közeledünk, amely elérhetővé teszi a Párizsi Megállapodás 1,5˚C-os határáron tartását.

Ha az Egyesült Államok is képes lenne elkötelezni magát a 2050-es karbonsemlegesség mellet, a világ első három legnagyobb kibocsátója, Kína, az Egyesült Államok és az EU, akik a globális kibocsátás közel felét teszik ki nettó nulla értékkel bírnának a század közepére, ezt azt jelentené, hogy a felmelegedést a Párizsi Megállapodás 1,5˚C-os melegedési határán lehetne tartani.