Olvasási idő: 14 perc

Kimagasló a nemzeti parkjaink ismertsége és népszerűsége, ráadásul a fizikai és mentális egészségünk megőrzéséhez is hozzájárulnak ezek a létesítmények.

1999 óta minden év május 24-én tartják az Európai Nemzeti Parkok napját, ugyanis pont 90 évvel az első emléknapot megelőzően, 1909. május 24-én jöttek létre az első európai nemzeti parkok. Amikor nemzeti parkokról beszélünk, elsőre talán az ökológiai konzerváció juthat eszünkbe. Azonban a nemzeti parkok ennél jóval komplexebb funkciót betöltő létesítmények, melyek egyszerre szolgálnak ökológiai, kulturális örökségvédelmi, edukációs és rekreációs célokat is. Vagyis a nemzeti parkok működtetése nem csupán természetvédelmi szempontból, de össztársadalmi szempontból is előnyös. A Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium közös kutatásukban azt vizsgálták meg, hogy milyen szerepet töltenek be a nemzeti parkok jelenleg Magyarországon, és mik a társadalmi vélemények ezekkel az intézményekkel szemben.

Az első nemzeti parkok

A világon először a Yellowstone Nemzeti Parkot hívták életre Egyesült Államokban 1872-ben. Az öreg kontinensen néhány évtizeddel ezt követően, 1909. május 24-én jöttek létre az első nemzeti parkok: Svédországban kilenc ilyen létesítményt alapítottak meg. Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozták létre 1973-ban. Hazánkban ma 10 nemzeti park üzemel, Európa-szerte pedig 244. Számszerűleg a legtöbb nemzeti parkkal, 40-40 ilyen létesítménnyel Törökország és  Oroszország rendelkezik, az Európai Unióban pedig Finnország vezeti a sort 39 nemzeti parkkal. Ha a nemzeti parki területek nagyságát tekintjük, akkor Izland az abszolút első, az ország teljes területéhez mérten 12,1 százaléknyi nemzeti parki területtel, a második Franciaország 9,5 százaléknyi területtel, a harmadik Koszovó 9,3 százalékkal, a dobogóról pedig épphogy lecsúszott az Egyesült Királyság 8,2 százalékkal. Magyarország az 5,2 százaléknyi nemzeti parki területével a 7. helyen áll a rangsorban, a sort olyan országok zárják, mint Írország (0,9 %), Portugália (0,8 %), Svájc (0,4 %) és Belgium (0,2 %).

A hazai nemzeti parkok feladata és helyzete

A nemzeti parkok feladata elsősorban természetesen természetvédelmi kötődésű. Feladataik közt többek közt megtalálható a hazánkban védett területek és értékek kijelölése, természetvédelmi kezelése, a sérült és a károsodott élőhelyek helyreállítása, a természetvédelmi őrszolgálat kezelése és irányítása, vagyonkezelői feladatok ellátása, barlangok nyilvántartása és óvása. Szintén a feladatok részét képezi természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint ökoturisztikai létesítmények fenntartása és működtetése, a természet és a táj védelmére irányuló állami kutatások tervezése és megvalósítása, természetvédelmi oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenység ellátása, és nem utolsó sorban az ősi magyar háziállatfajok és fajták megőrzésében való közreműködés.

A nemzeti park igazgatóságok azok a szervek, amelyek a nemzeti park területén és azon kívül is ellátják a jogszabályban meghatározott feladataikat. A nemzeti park igazgatóságok működési területe ugyanis az egész országra kiterjed, nem korlátozódik csupán a nemzeti parkok területére. Az igazgatóságok szakmai felügyeletét az Agrárminisztérium Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága látja el, amin belül működik a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály. Az elmúlt tíz évben a feladatok ellátása érdekében az igazgatóságok létszáma duplázódott, éves költségvetése pedig a 2010-es mintegy 4,5 milliárd forintról több mint négyszeresére, 20 milliárd forintra nőtt. Ugyanezen időszak alatt Magyarországon 4107 hektár kiterjedésű, összesen 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület került létesítésre. Ebből 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék.

Az igazgatóságok működtetésén kívül az Agrárminisztérium közel 42 milliárd forintot fordít természetvédelmi fejlesztésekre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében, és közel ugyanekkora összeget fordított erre a célra a 2013-ig tartó programozási időszakban is. A források kétharmada élőhelyek helyreállítását szolgálja. Az utóbbi években megvalósult és most záruló projekteknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javult természeti területeink állapota. Az élőhely-helyreállítások elvégzésével egyidejűleg a védett természeti területeink fenntartásában kiemelkedően fontos, nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent.

Ismertek és népszerűek nemzeti parkjaink

A Századvég által 2021 márciusában készített közvélemény-kutatás arra mutat rá, hogy a magyar emberek döntő többsége fontosnak tartja a védett természeti területeket, és jelentős részük ismeri is a nemzeti parkokat.

A nemzeti parkok ismertsége nagymértékű növekedést mutat: 2018-ban a megkérdezettek 79 százaléka hallott a nemzeti parkokról, 2021-ben már 94 százaléknyian nyilatkozták ugyanezt. Az idei felmérés szerint a magyar lakosság 70 százaléka járt már nemzeti parkban, és 45 százalékuk emlékezett is arra, hogy melyik volt az. A nemzeti parkok közül a legismertebb a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki. A tájékozottság mértékének növekedése nagy valószínűséggel egyaránt betudható a szaktárca és a nemzeti parki igazgatóságok célzott ismeretterjesztő tevékenységének, valamint a lakosság részéről tapasztalható, környezeti témák iránti általános nyitottságnak.

Természetvédelem: növekvő állampolgári aktivitás

Az említett kutatás, a nemzeti parkok ismertségével párhuzamosan, a természet közgondolkodásban betöltött szerepének és jelentőségének növekedését is visszaigazolja. A megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét. A válaszadók közel fele szerint a környezet- és természetvédelem megfelelő vagy sok figyelmet kap Magyarországon, a másik felük még jobban ráirányítaná a figyelmet ezek fontosságára. A természetvédelem jelentősége nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is látszik. A kutatásban résztvevők 60 százaléka vett már részt szemétszedésen, 38 százalékuk faültetésen, 31 százalékuk támogatta már anyagilag valamelyik környezetvédő szervezet munkáját.

Környezetvédelemmel kapcsolatban főként az internetről tájékozódunk

Az elmúlt években jelentősen átalakult azon információforrások összetétele, ahonnan az állampolgárok a környezettel kapcsolatban tájékozódnak. 2013-ban a televízió volt a legelterjedtebb információforrás, a válaszadók mintegy 46 százaléka tájékozódott innen. A második helyen az internet (26%), harmadik helyen az újság (13%) állt. 2021-ben változott a sorrend; egyértelműen az internet vált környezeti ügyekben az elsőszámú információforrássá (44%), a televízió a második helyre szorult vissza (28%), a harmadik helyre pedig a személyes tapasztalat útján történő tájékozódás zárkózott fel (9,4%-ról 17%-ra).  

Ökoturizmus Magyarországon

Magyarországon az ökoturizmus egyre inkább teret nyer a szabadidős tevékenységek közt. A Természetvédelmi Világszövetség meghatározása alapján az ökoturizmus „a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával”. Jelen állapot szerint az ökoturisztikai létesítmények száma Magyarországon meghaladja a 800-at, melyek közel felét a nemzeti park igazgatóságok üzemeltetik. Hazánk ökoturisztikai létesítményei összesen évente 5 millió látogatót fogadnak.

Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, és a megkérdezettek 18 százaléka legalább kéthavonta látogatja a védett területeket és nemzeti parkokat. A nemzeti parkok szerepe kiemelkedő e tekintetben is, hiszen a válaszadók, ha ökoturisztikai programot terveznek, legnagyobb arányban (33%) a nemzeti parkokat választják célállomásként.  Arra a kérdésre, hogy a természetben milyen tevékenységet végez szívesen, az összes válaszadó 91 százaléka említi a gyalogtúrát és a sétát, 58 százaléka a piknikezést, 55 százaléka pedig a kerékpártúrát. A legnépszerűbb természetben végzett tevékenységek közt olyan sporttevékenységek találhatók még, mint a futás és teljesítménytúra (27%), a vízitúra (24%) és a lovaglás (15%).

A COVID ellenére több mint 1 millió látogatót fogadtak a nemzeti parkok tavaly

A nemzeti parkok regisztrált látogatóinak száma 2010-hez képest közel 21 százalék növekedést mutatott, a COVID járvány előtti időszakban rekordot döntött: 2019-ben meghaladta az 1,6 millió főt. Ez utóbbi szám csak a regisztrált vendégeket jelöli, a nemzeti parkok tényleges látogatottsága még ennél is nagyobb lehet. A legtöbb „hivatalos” vendéget 2019-ben a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park fogadta, amit a Bükki Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park követett.

A koronavírus világjárvány természetesen a nemzeti parkok látogatottságában is érezhető volt, de a hónapokon át tartó kijárási korlátozások, a létszámkorlátozott programok, a társadalmi bezárkozás ellenére több mint egymillió ember látogatott el tavaly a nemzeti parkokba.

Környezetvédelem és mentális egészségmegőrzés

Az aktív pihenés, a természetjárás hozzájárul a fizikai állapotunk javításához, ugyanakkor mentális egészségünk megőrzéséhez is hozzásegíthet minket. Kozma-Vízkeleti Dániel, klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium - Mindset Pszichológia Iskolájának vezetője szerint mentálhigiénés szempontból a természetben töltött idő felértékelődött a COVID-járvány ideje alatt.

A szakpszichológus szerint a pszichológiában paradigmaváltás zajlott le a közelmúltban. Az emberi viselkedés vizsgálatakor a biológiai, lélektani, spirituális és közösségi szempontok mellett a környezettel való kapcsolat elemzése is hangsúlyt kapott. Az épített és természetes környezettel való viszony, az ebben való korai szocializáció alapvetően határozza meg a személyiséget. Ebből következően a testi-lelki egészséghez hozzátartozik az épített és természetes környezettel való harmónia is.

A témában számos kutatás született, Kozma-Vízkeleti Dániel a japán „shinrin yoku” módszert emelte ki. Japán szakemberek néhány éve kutatásokkal egzakt módon igazolták, hogy már napi fél óra természetben töltött idő hatására szignifikáns mértékben, élettani faktorokban mérhetően (pl. vérnyomás, emésztés, stresszhormonok szintje) normalizálódik szervezetünk működése. A közvetlen környezetünk védelme ebben az értelmezésben egyben mentálhigiénés védelmünket szolgálja.

A koronavírus járvány alatti lezárások kapcsán a szakember elmondta, hogy a természetes környezet óriási segítséget tud nyújtani mentális egészségünk megőrzésében. A szakpszichológus hazai kutatásokra hivatkozva a hosszútávú stresszoldás három összetevőjét ismertette: aktív tevékenység, társas tevékenység és szabadban végzett tevékenység. A leghatékonyabb stresszoldó tevékenységek közt tehát ott vannak például a szabadban végzett társas sportolási alkalmak és a természetben zajló családi kirándulások.

Fontos a szemléletformálás és oktatás

A közvélemény-kutatás során megkérdezettek egyértelműen szeretnék, ha a fiatalok oktatásában még a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem. Mintegy 32 százalékuk szerint a környezeti nevelés szempontjából az erdei iskolák a leghatékonyabbak, 25 százalékuk szerint az osztálykirándulások, 19 százalék pedig a nyári táborokat említette. A Nemzeti park igazgatóságok saját látogatóközpontok, oktatóközpontok és múzeumok üzemeltetésével, táborok és edukációs programok szervezésével fontos szerepet töltenek be a környezettudatos szemléletmód kialakításában és természetközeli nevelés alkalmazásában.

Kozma-Vízkeleti Dániel úgy látja, a szociálpszichológia kontakthipotézise alapján amivel valódi kapcsolatot alakítunk ki, azzal kapcsolatban megváltozik a hozzáállásunk. A szakpszichológus szerint a környezeti nevelést érintően a szemléletformálás és a meggyőzés leghatékonyabb módja a konkrét kapcsolatba kerülés és az ott látott jó minták átadása. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő csupán kimenni a természetbe, az embereket meg kell tanítani viselkedni a természetben és bánni annak részeivel. Ezt a feladatot is be tudják tölteni a nemzeti parkok és az általuk működtetett ökoturisztikai létesítmények.

Összegzésként megállapítható, hogy a nemzeti parkok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

Egyszerre látnak el természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi feladatokat, növelik a lakosság környezettudatosságát és elégítik ki a környezetbarát turisztikai és rekreációs igényeket. Védik ökológiai értékeinket, valamint közvetett módon fizikális és mentális egészségünket, tehát nemzeti parkjaink épségének megőrzése nem csak eszmei és stratégiai szempontból is szükséges.