Olvasási idő: 5 perc

A kis balti ország a biogazdálkodás részarányát tekintve Európa egyik éllovasa. Vajon mi lehet a titkuk?

Az Invest in Estonia online portál 4 alappillérrel magyarázza az Észtországban tapasztalható organikus szemléletmódot. Ez a négy alappillér az erdők, az élelmiszer, a kozmetikumok és a turizmus ökológiai megközelítése.

Észtország területének 51 százalékát erdők borítják. Az erdősített területeket bio úton gondozzák, a trágyázás és a permetezés tiltott, így természetes úton nőnek a fák. A portál szavaival élve „Észtországban erdők vannak, nem parkok”. Az állami kézben lévő erdőket bioterületeknek nyilvánították. Ez az Organic Estonia alapítvány kezdeményezésére történt, mely alapítvány céljai között szerepel, hogy a magánkézben lévő erdőket is ökológiaivá fejlesszék. Az észteknél néphagyomány az erdőben való gyűjtögetés. Gombákat, erdei gyümölcsöket és egyéb erdőben fellelhető élelmiszereket gyűjtenek, melyek így bioélelmiszernek számítanak.

Az Invest in Estonia 2017-es adatai szerint az organikus mezőgazdasági területek aránya Észtországban volt a harmadik legmagasabb Európában. A 2019-es adatok alapján az ország már a második helyen szerepel és dinamikusan növekszik a bioművelésbe vont területek aránya.

Eurostat (2020) alapján

A cikk kiemeli, hogy a biogazdálkodás kapcsán nem 18. századi földművesekre kell gondolni, ellenkezőleg, az ökológiai gazdálkodás valójában nagyon is innovatív. Kis ország, korlátozott megművelhető földterülettel, tehát nincs hova terjeszkedni – ennek következtében bölcs, hatékony és innovatív megközelítésre van szükség. Például drónok segítségével figyelik a földeket. Egy észt vállalat olyan drónokat fejlesztett, amik képesek érzékelni a növényi kártevők vagy betegségek által érintett területeket. Ennek köszönhetően rövid időn belül, hatékonyan lehet fellépni, ahelyett, hogy az egész táblát növényvédőszerrel kelljen permetezni. Egyetlen drón képes naponta 10.000 ha földterület megfigyelésére. Észtországban egyébként az innovációra való fogékonyság a teljes gazdaság egyik legfőbb mozgatórugója, így a biogazdálkodásé is. Az ökológiai termékek térnyerése az egész élelmiszeriparra jellemző. Jelen van a szeszgyárak, a tejipar (ideértve minden fontosabb tejterméket), a méhészet, az erdőkben termő gyümölcsök és mindenféle más javak értékesítése, feldolgozása terén is. Ösztönzik ezen túl a biotermelőkkel szorosan együttműködő bioéttermek létesülését.

Az ökológiai életmód kapcsán jellemzően nem a biokozmetikumokra gondolunk először, Észtországban azonban ennek is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A természetes szépségápolási ipar még Észtországban is fiatal, azonban egyetemi szinten végeznek kutatásokat a bio módon előállítható kozmetikumokkal kapcsolatban, emellett kisipari szinten már számos vállalat foglalkozik ökológiai úton előállított szépségápolási termékek előállításával. EU-s szinten az erre a kérdésre vonatkozó szabályozások még fejletlenek. Egy kiforrottabb szabályozási és támogatási rendszer tovább fokozhatná a biokozmetikumok jelentőségét Észtországban és EU-s szinten is.

Észtországban a turizmust is átszövi az ökológiai gondolkodásmód. Számos turistát éppen a friss levegő, valamint az egészséges és organikus termékek vonzanak ide. Az észt ökoturizmus szervezeti formában is létezik, az ún. Estonian Eco-tourism Association keretein belül. Az országban számos öko vendéglátóipari egység található, melyek teljes üzleti tevékenységüket a bio életmód jegyében végzik. A vendégek a vendéglátás minden szintjén, így az étkeztetésben, a közlekedésben és a tisztálkodásban is megtapasztalják az ökológiai életmód előnyeit. Az ökoturizmusban részt vevő vendéglátók a bio életmódon túl az ország kulturális örökségét is megismertetik a vendégekkel.

Az Invest in Estonia írása rávilágít, hogy Észtországban a „bio” többet jelent a biomezőgazdaság szűken vett fogalmi rendszerénél, az életmód és a mindennapok sokkal szervesebb része az ökológiai szemlélet, mint a világ legtöbb országában.

A balti ország példája jól mutatja, hogy a bioszemlélet az élet számos területére kiterjedhet.