Olvasási idő: 12 perc

Az éghajlattal összefüggő természeti katasztrófák - a hurrikánok, az aszályok és a tűzesetek - egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak, gyakran heti átlagban is katasztrófát okoznak. A sarki jég a vártnál gyorsabban olvad, ami drasztikus következményekkel jár a tengerszint emelkedésére és a parti lakosságra. Az elmúlt évben soha nem látott tűzvészek és pusztító viharok jelentek meg szerte a világon, az északi-sarkvidéken tengeri jégveszteség súlyosbodik és Európában rekordhőmérsékletű kánikula volt az előző években. A globális hőmérséklet emelkedése már valamennyivel meghaladta az 1 ° C-ot az iparosodás előtti szinthez képest. Az országok által nemzeti szinten meghatározott ÜHG csökkentési hozzájárulások (NDC) nagyjából változatlanok maradtak, ennek következtében a felmelegedés 3 ° C-ra emelkedik század végére. Mivel a felmelegedés minden további hőfoka arányosan pusztítóbb lehet, a kár felgyorsulhat és exponenciálisan fejtheti ki hatását. A legsúlyosabb gazdasági, társadalmi és környezeti következmények elkerülése érdekében az éghajlati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 °C-ra kellene korlátozni 2030-ig, amit a következő 10 év kibocsátáscsökkentése segítségével lehetne elérni.

La Nina, el Nino jelenségek hatása 2020 és 2021-ben

A La Niña jelenséget az El Niño Déli Oszcilláció (időben ismétlődő változás) - más szóval az ENSO időjárási jelenség három szakaszának az egyikeként írják le. A három szakasz magában foglalja az El Niño elnevezésű melegedési fázist, illetve a hűvösebb La Niña-t, valamint a köztes semleges fázist.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint idén közepesen erős La Niña időjárási jelenség alakulhat ki a Csendes-óceáni térségben. A természetben előforduló jelenség az óceán felszíni hőmérsékletének nagymértékű lehűlését eredményezi. A la Niña jelenség, amely várhatóan 2021 első negyedévéig tart majd, valószínűleg hűsítő hatással lesz a globális hőmérsékletre, de ez még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a 2020-as év az egyik legmelegebb rekordév legyen. A la Niña akkor alakul ki, amikor erős szél fúj a Csendes-óceán meleg felszíni vizein Dél-Amerikától Indonézia irányéba. Ennek köszönhetően az óceán mélyéről érkező hidegebb vizek kerülnek a felszínre. A jelenség jelentős időjárási változásokhoz vezet a világ különböző részein. Ha valóban erős La Niña hatás jönne létre, a kutatások szerint az Egyesült Királyságban és Észak-Európában nagyon nedves téli időszak elé néznénk. Alapesetben a La Niña hatására a szokásosnál jóval több eső eshet Indonéziában és Ausztráliában, illetve aktívabb monszun szezon éri Ázsia délkeleti részét. Ezenkívül Kanadában és az Egyesült Államok északi részén valószínűleg több hóvihart okozhat a jelenség, miközben az Egyesült Államok déli államait inkább az aszály sújthatja.

La Niña jelenség hatása és keletkezése

https://www.pmel.noaa.gov/elnino/sites/default/files/thumbnails/image/lanina-winterPNG.PNG

Forrás: NOAA - National Oceanic and Atmospheric Administration, USA

A modell becslések 90%-os valószínűséggel erős La Niña jelenséget jeleznek előre 2020 november és 2021. január között. A 2021. február-április időszakra a La Niña erőssége valószínűleg 55%-ra csökken, míg az ENSO-semleges áramlat 40%-ra nő majd. A tenger felszínének hőmérséklete a Csendes-óceán keleti és középső részén 2020. november és 2021. január között 0,9–1,9 Celsius-fokkal lesz kevesebb az átlagosnál, míg 2021. február és április között ez az érték 0,0–1,2 fok lesz.

https://ane4bf-datap1.s3-eu-west-1.amazonaws.com/wmocms/s3fs-public/ckeditor/files/Enso-Estimate-October2020-en.png?AcA5wAadlmSUDlI0I6LDhmhsjdiSX7ib

Forrás: Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO)

Golf áramlat lassulása

Az atlanti áramlási rendszer – melynek a Golf-áramlat is része – délről szállít melegebb vizet az Északi-sark irányába, ahol normális esetben a víz lehül, mélyebbre süllyed, és visszaáramlik déli irányban. A globális felmelegedés ezt borítja föl, megakadályozva a víz lehűlését, miközben a sarki jég elolvasztásával többletvizet juttat a rendszerbe. Az áramlat az időszámítás szerinti 400 körüli időszakhoz képest 15 százalékkal lett gyengébb, ami hatalmas eltérésnek számít. A globális felmelegedésnek nagy szerepe lehet ebben. Ha az áramlat összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ott ugyanis télen extrém hidegek köszöntenének be. A legutóbbi jégkorszak során 1-3 év elég volt a hőmérséklet drámai, 5-10 Celsius-fokos lehűlésére. Mindeközben az Atlanti-óceán túlfelén is akadnának gondok, többek közt a megnövekedett tengerszint miatt. A trópusokon pedig az esők eloszlása változna meg. Bár a klímamodellek az atlanti áramlatok leállását nem jelezték előre, ez is egyike azon eseményeknek, amelynek ugyan kicsi a valószínűsége, de a következménye óriási lehet.

https://www.elobolygonk.hu/pictures/2530886b-096c-4081-9d86-88e61f9e3bee_N_golf%20%C3%A1ramlat_1.JPG

Forrás: Élóbolygónk.hu, The Guardian a Nature nyomán

Elhúzódó hurrikánszezon, trópusi viharok vízmennyiségének gyors növekedése

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a trópusi viharok lassúvá válnak, és hosszabb ideig tartanak egy adott területen, több esőt okozva. A trópusi viharok mozgásának sebessége az elmúlt 60 évben körülbelül 10%-kal lassult le. Ezek az események rávilágítottak az elöregedő városi infrastruktúra gyengeségére, ami súlyos hatással volt a termelésre, a fogyasztásra és az idegenforgalomra.

Atlanti hurrikánok

A trópusi viharok mellet az atlanti hurrikánok gyakorisága is gyors növekedést mutat. A 2020-as évben az atlanti hurrikánszezon nagyon hosszúra nyúlt és hivatalosan csak november 30-án ért véget, a szezon során 29 vihar alakult ki.

Pusztító áradások Indonéziában

2020. január 1-jén áradások sújtották Indonézia fővárosát, Jakartát és néhány szomszédos területet. Több mint 400 ezer ember kényszerült menekülni otthonából. Sokan fulladás áldozata lettek, míg mások áramütés vagy földcsuszamlás következtében haltak meg. Körülbelül 66 ember vesztette életét a 2020-as katasztrófa miatt.

Árvizek Assamban, Indiában

Assam számos részén bekövetkezett heves esőzések miatt az árvízhelyzet kontrollálhatatlanná vált 33 körzetből ötnél, összesen több mint 30 000 ember volt érintett. Az Assami Állami Katasztrófavédelmi Hatóság (ASDMA) adatai szerint Lakhimpur, Dhemaji, Dibrugarh, Darrang és Goalpara körzet és 128 falu volt érintett.

Erdőtüzek

Az ausztrál erdőtüzek 2019-20

A 2019 decemberében kezdődött ausztrál bozóttüzek 2020-ban sem mutatták a lassulás vagy a megállás jeleit. 2020 januárjában több állam sürgős segítséget kért. A közzétett jelentés szerint az ausztrál bozóttüzek a becslések szerint 18,6 millió hektárt égetettek fel, több mint 5900 épületet pusztítottak el, melyben legalább 34 ember életét vesztette. A füst belégzése miatt további 400 ember halt meg.

Forrás: NASA Earth Science Disasters Program 2020

Egyesült Államok - Kalifornia

A tűzvész - a lángok és a füst miatt - hatalmas károkat okozott az Egyesült Államok nyugati részén. Kalifornia állam szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. A tűzvész miatt eddig több mint négymillió hektár égett le Kaliforniában, ami felülmúlja 2018-ban leégett kétmillió hektáros rekordot. Október 14-én a coloradói Cameron Peak Fire az állam történelmének legnagyobb tüzévé vált, meghaladva a Pine Gulch tűz által kevesebb, mint két hónappal korábban felállított rekordot. 2020. október 28-ig az új rekordnagyságú tűz több mint 208 ezer hektárt égetett fel.

Heves esőzés és áradások

A heves esőzés miatt a Tittabawassee folyó vízszintje rekordmagasságot ért el májusban, ami az Edenville és Sanford gátak meghibásodását okozta a Michigan Állambeli Midland város közelében. Körülbelül 10 000 lakosnak kellett kitelepülnie a későbbi áradások miatt.

Hőség, rekordhőmérséklet az Egyesült Államokban, Los Angelesben és Phoenixben

Az Egyesült Államok két nagyvárosában, Los Angelesben és Phoenixben is megdőlt a melegrekord, utóbbiban a 2020. júliusi átlaghőmérséklet 37,2 fok volt. 54,4 fokos hőmérsékletet mértek augusztus 16-án az amerikai Halál-völgyben, ami akár a Föld eddig mért legmagasabb légköri hőmérsékletrekordja is lehet. 

Szibéria, rekordmagas hőmérséklet

Rekordmagas átlaghőmérsékletet mértek Észak-Szibériában, az északi sarkkörön túl 2020 júniusában. Egyes helyeken 10 Celsius-fokkal volt magasabb a megszokottnál az átlaghőmérséklet az Európai Unió adatai szerint. A soha nem látott meleg erdőtüzeket idézett elő a régióban, a tüzek miatt 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe. 2020. július 6-án 246 tűz égett Szibériában, ezek 1400 négyzetkilométernyi területet borítottak be. A szakértők szerint az északi sarkkör kétszer olyan sebességgel melegszik, mint a globális átlag. A Kopernikusz kutatói szerint átlagosan 5 Celsius-fokkal volt magasabb a régió átlaghőmérséklete júniusban a megszokottnál.

A hó kizöldült az Antarktiszon

A befagyott kontinens egyes részei kizöldültek a klímaváltozásnak (hőmérsékletemelkedés) és a hatalmas algavirágzásnak köszönhetően. A Nature Communications folyóiratban megjelent új kutatás szerint a felmelegedő hőmérséklet és az olvadó hó a kontinensen hozzájárult az algavirágzás kialakulásához. Valójában a jelenség néhol annyira kiterjedtté vált, hogy még az űrből is látható volt.

https://curlytales.com/wp-content/uploads/2020/05/Twitter-Nasa-e1590052157191.jpg

Forrás: curlytales.com, NASA

Az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák  intenzitásának a növekedése

Gazdasági hatások a part menti városok, mint legfőbb veszélyzónák mentén

A tengerszint a 20. század folyamán már elkezdett emelkedni és ez a tendencia az utóbbi évtizedekben felgyorsult. Ez leginkább az óceán felmelegedése következtében bekövetkező hőtágulásának, illetve az olvadó jég miatti többletvízmennyiségnek köszönhető. A tengerszint emelkedése, valamint az éghajlatváltozás egyéb hatásai, például a viharok gyakoriságának és intenzitásának változásai növelik az áradások és az erózió kockázatát a part menti területeken, ami jelentős következményekkel jár az emberek, az infrastruktúra és a természet számára. A sarkok jegének vastagsága 40%-kal csökkent az utóbbi években, ez ezzel kapcsolatos tengervízszintemelkedés 88 millió part menti lakost sodorhat veszélybe a jövőben. Az EU lakosságának körülbelül egyharmada él a tengerparttól 50 km-en belüli területeken, és ezek a területek az Unió teljes GDP-jének több mint 30%-át adják. Európa tengerparti területeinek gazdasági értéke 500-1000 milliárd euróra tehető. Az egyéb lehetséges hatások mellett az előrejelzések szerint a tengerszint emelkedése csökkenti a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségét, mivel a tengervíz tovább szivárog a földalatti vizekbe; így ez a sokkal nagyobb mennyiségű sós víz is valószínűleg behatol az édesvízi élőhelyekre, hatással lesz a biológiai sokféleségre, valamint a part menti területek által nyújtott ökológiai szolgáltatásokra és javakra. Számos vizes élőhely el fog veszni, ami egyedülálló madár- és növényfajokat is fenyeget.

10 legveszélyeztetettebb város

A GDP kockázati kitettség szerint a 10 legveszélyeztetettebb város: Tokió, amelyet New York, Manila, Isztambul, Taipei, Oszaka, Los Angeles, London, Bagdad és Sanghaj követ. A 10 nagyváros a globális GDP 41%-át teszi ki.

Cambridge-i globális kockázatindex 2019, teljes GDP-kockázat városonként

Forrás: Cambridge Global Risk Index 2019

A világ 1541 nagyvárosban - az összes nagyváros 83 százalékában - nagy a veszélye a természeti katasztrófák okozta halálozásnak. A 1541 város 2,2 milliárd városlakónak adott otthont 2018-ban. A halálozási kockázat szempontjából a 137 legsebezhetőbb város közül kilenc megaváros volt 2018-ban: Tokió (37,5 millió lakos, Japán), Mexikóváros (19,4 millió lakos, Mexikó), Oszaka (19,3 millió lakos, Japán), Karacsi (15,4 millió, Pakisztán), Kolkata ( 14,7 millió, India), Manila (13,5 millió, Fülöp-szigetek), Tianjin (13,2 millió, Kína), Bogotá (10,6 millió, Kolumbia) és Chennai (10,5 millió, India).

Energia-igény növekedése, urbanizáció

Az energia iránti kereslet folyamatosan növekszik, és ennek a keresletnek a nagy részét továbbra is a fosszilis üzemanyagok elégítik ki. A globális energiaigény 2,3%-kal nőtt 2018-ban, ami az évtized leggyorsabb növekedési üteme. Kína, az Egyesült Államok és India adja a növekedés közel 70%-át. Az energiaigény várhatóan tovább növekszik - 2040-re több mint 25%-kal - a népesség növekedése, a növekvő jövedelmek és az urbanizáció következtében. A fejlődő gazdaságokban várhatóan 1,7 milliárd ember költözik a városi területekre a következő két évtizedben.