Kiribati szigetország eltűnhet az óceán mélyén a klímaváltozás hatására - Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet munkatársának a Corvinak.hu-n megjelent véleménycikke, részlet.
A kiribati-i polgárok jó példát mutathatnak más országok lakóinak abban, hogy tétlenkedés helyett, helyben is meg lehet oldani a klímaváltozás elleni védekezést.
Bár az egy főre jutó GDP az országban épp, hogy meghaladja az 1500 USD-t, mégis ragaszkodnak saját hazájukhoz a helyiek, pozitív példát mutatva mindenki számára.
Van egy kis ország a Csendes-óceánon félutón Ausztrália és Hawaii között, mely 32 apró és egy nagyobb, korallzátonyok által szegélyezett, szigetből áll. Neve Kiribati vagy hivatalosan Kiribati Köztársaság. Területe 811 km2, átlagos tengerszint feletti magassága 1,8 méter. Érdekessége, hogy 17 sziget Polinéziában és 16 sziget Mikronéziában található. Kiribati szigetei ÉNy-DK kitettségű lesüllyedt vulkáni kúpokon kialakult korallképződmények, atollok.
A Kiribati szigetország szigetcsoportjai a következők:
- Banaba: egy magányos kis sziget, Nauru és a Gilbert-szigetek között,
- Gilbert-szigetek: 16 atollból álló szigetcsoport, a Fidzsi-szigetektől 1480 km-re,
- Phoenix-szigetek: 8 atollból álló szigetcsoport, a Gilbert-szigetektől délre 1800 km-re,
- Line-szigetek: 8 atollból és 1 zátonyból álló szigetcsoport.
Kiribati a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett országok közé tartozik, köszönhetően a földrajzi és társadalmi-gazdasági helyzetének: trópusi óceáni éghajlat, alacsonyan fekvő korallszigetek, gyakori willy-willy-k (trópusi ciklonok), elszigeteltség, az óceán által elválasztott kis földterületek, nagy népsűrűség, az alapvető szolgáltatások magas költségei, korábban korrupt vezetés.
Az Ausztrál Óceániai és Meteorológiai Szervezet szerint Mikronézia és Polinézia 5 méternél alacsonyabb szigetei 2100-ra teljesen eltűnhetnek, a legtöbb előrejelzés (szcenárió) azt mutatja, hogy 0,5-1,2 méter közötti emelkedés várható Polinézia és Mikronézia óceáni vizeiben. Kiribati 117 ezres lakosságának 80%-a az ország közigazgatási központjának számító Tarawán, egy öböl mentén patkó alakban elterülő szigetláncon zsúfolódik. Korábban, a tengerszint jelentős emelkedése előtt eloszlott az ország lakosainak aránya, azonban a tengerszinttel azonos magasságú szigetekről a lakosság kényszerült átvándorolni Tarawára.
Az ország 33 szigetét a tengerszint-emelkedés mellett az egyre szárazabb időjárás és a szélsőséges időjárási jelenségek is sújtják, amelyek nemcsak az állam fejlődéséhez alapvetően szükséges szektorokat és erőforrásokat fenyegetik, hanem az alapvető létszükségletek kielégítését is.
A szigeteken különösen fontos szerepet betöltő halászatot a felmelegedés és az óceán savasodása is veszélybe sodorja, a mezőgazdaságot pedig a csapadékeloszlás megváltozása – egyszer szárazság, aszály, máskor az áradások teszik tönkre.
Az országnak már vannak elképzelési, hogyan tudná megvédeni magát a jövőben. 2003-ban indult Kiribati Alkalmazkodási Programja egy 5,5 millió dolláros kezdeményezés, amelyet eredetileg Kiribati nemzeti kormánya indított el a Globális Környezetvédelmi Alap, a Világbank, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és a japán kormány támogatásával. Ausztrália később csatlakozott a koalícióhoz és 1,5 millió dollárt adományozott a programhoz. Ez elsősorban egy tudományos és ismeretterjesztő 6 éves program volt, melynek célja, Kiribati sérülékenységének csökkentése az éghajlatváltozás hatásaival és a tengerszint-emelkedéssel szemben, a rendelkezésre álló vízkészletek felmérése, valamint a dagályok kezelése.
2010-ben 25 millió dollár értékben indult infrastruktúra fejlesztés, mesterséges atoll építés a szigeteken. Egy gátrendszert is építenek a jövőben a sziget köré – hasonlóan az Egyesült Arab Emírségekhez, csak jóval szerényebben –, egyes részeit a lagúnából kikotort töltőanyagokból építik fel. Jelenleg homokzsákokkal védekeznek..
A teljes cikk elérhető a corvinak.hu oldalon.
